reggel innen sem dobtak ki. Szeretem az ilyen szallasokat. Bar itt legalabb huszan voltunk a szobaban. Egyre tobb a fiatal spanyol. Ha biciklivel mesz minimum 200 km-t kell megtenned, gyalog minimum 100-at. ezert innen egyre tobb az, aki csak azert megy, hogy meglegyen rola a papirja.

Delutan egy elhagyatott haz mogott ettunk, fokent konzerveket, de ettunk frissen keszitett nemtudommicsodat; az is finom volt :) Kicsit sok volt a hal, edesanya gyomrat megulte picit. Gyorsan orvosolta a problemat a nalunk levo borral... Innen vidam hangulatban folytattuk utunkat... Estere Ponferradaba ertunk. Letettuk a csomagjainkat es megneztuk a varost. Itt csak egy szallas volt, jo nagy legalabb 200 hellyel. mi a pinceben kaptunk agyat, itt kb 40-en lehettunk. Kicsit nyomaszto volt, hogy nincs ablak, ezert keso estig az udvaron uldogeltunk. Az egyik sracnal volt egy gitar. Nem volt profi, csak ugy elpotyogott rajta egy-ket szamot. Csatlakozott hozza egy masik srac; Fogott egy muanyag kukat, kitette belole a szemeteszsakot, felforditotta, s o lett a dobos. Nagyon ugyes volt. A hangulat egyre jobb lett. Aztan jott egy lengyel fiu, o hozott egy uvegpoharat, rakott bele nehany kavicsot, es azt csorgette. Ezt latvan az egyik hazigazda -aki csuhaban volt- hozott harom kanalat, es azzal utotte a ritmust. Eszmeletlen jo volt.