üzenet haza

Ezen a napon aztan tenyleg nem tortent semmi. A szokasos gyaloglas. Viszont a cel elerheto kozelsegbe kerult. Estere megint sikerult kifogni egy ketagyas szobat, kadas furdoszobaval. MEG 18 KILOMETER!!!!!

Reggel meg megneztuk a kapolnat, aztan tovabballtunk. Ma erdekes ismerosre tettunk szert. Az eddigi magyarok 99 szazaleka (akikkel utunk soran osszefutottunk) kulfoldon el.

Ez a szallas is koran kidobos, igy hamar keltunk, s szedtuk a satorfankat. Itt is Para mindenutt.

Reggel ismet koran keles; koran indulas. Egyre tobb a csoport, egyre tobb a fiatal; iskolas csoportok, anyukak, apukak kisgyerekkel; es egyre tobb a szemet!

Az ejszaka negyagyas szobaban telt. Szobatarsaink ismeros mexikoiak voltak. Ok reggel szep csendben tavoztak (persze nem az elok sorabol), igy ki tudtuk aludni magunkat.

Reggel orultunk, hogy nem a szabad eg melett dontottunk, ugyanis esett az eso. Mikor felkeltunk, mar szinte senki nem volt ott. Rohogtunk is rajtuk, mire mi indultunk, mar elaltt.

Reggel szivem szerint lelottem volna a ket idiota ir fickot. Ezek meg eletukben nem lattak kilincset???? Ha husszor nem csaptak be az ajtot, egyszer se. Edesanya szerint barmok. :)) Ezek utan viszonylag /magunkhoz kepest NAGYON/ hamar felkeltunk, s elindultunk. Utkozben megin osszefutottunk a ket idosebb magyar novel. Itt talaltunk egy jelzest; ujabb megyebe mentunk at; ez az utolso. Innen 500 meterenkent jelzik, hogy meg mennyi van hatra. Az elso es az utolso megye volt a legszegenyebb, es a legszebb. Pici tehenszaros falvak; budosek, de megis fantasztikus hangulatuak. Talan a valtozatos hegyes-volgyes taj miatt is. Felerve O Cebreiroba, egy ferfi fogadott minket /mindenkit/ es megfujta a kurtjet. Elore kiirta, hogy nem ker eurot, csak egy mosolyt. A noknek mezei viragokbol pici csokrot kotott, majd egy picike papiron egy ima felet adott. Termeszetesen nekunk magyar nyelven. Triacastellaban nehezen talaltunk szallast. A normal zarandokhelyek mind megtelltek, igy csak egy ketagyas szoba maradt nekunk. Ez nagyon szuper lett volna, ha nem kernek erte horribilis arat, de nem akartunk szabad eg alatt aludni. A szobahoz sajat furdoszoba volt, torolkozovel, pici szappannal, tusfurdovel, rendes agynemuvel, sat tv-vel.

A faluban osszefutottunk Leaval, akivel egyutt indultunk Budapestrol. O masik szallason volt, normalis aron kapott agyat, mivel joval korabban erkezett, mint mi.

Reggel mindenki hamar elhuzta a csikot. Becsuktam a spalettat, lekapcsoltam a villanyt, es aludtunk meg kb ket orat.

Ezt a szallast fel nyolcig el kellett hagyni. A varosbol kivezeto uton nem talaltunk jelzest, ezert gyorsan csatlakoztunk egy lengyel srachoz.

reggel innen sem dobtak ki. Szeretem az ilyen szallasokat. Bar itt legalabb huszan voltunk a szobaban. Egyre tobb a fiatal spanyol. Ha biciklivel mesz minimum 200 km-t kell megtenned, gyalog minimum 100-at. ezert innen egyre tobb az, aki csak azert megy, hogy meglegyen rola a papirja.