Reggel mindenki hamar elhuzta a csikot. Becsuktam a spalettat, lekapcsoltam a villanyt, es aludtunk meg kb ket orat.
Gyors teakeszites, majd keves ut utan, egy pihenohelynel reggeli. Itt elhaladtak mellettunk a tegnapi koreaiak. Megnyugodtunk, hogy egyutt mennek, bar eleg szotlanul, rideg tekintettel haladtak tovabb.
Utkozben lelassitott mellettunk egy biciklis, s megkerdezte: Ti is magyarok vagytok? Innentol jott o is velunk; tolta a biciklit. Kiderult o oteves kora ota ausztriaban el. /fura, hogy itt nagytobbsegeben olyan magyarokkal futunk ossze, aki mar nem el magyarorszagon/ Beultunk vele is egy kavezoba.
Ez a nap eleg nehez volt. Sokat kellett folfele menni, raadasul az eso is csopogott egy rovid ideig, bar ezt atveszeltuk a barban. Gyonyoru tajakon mentunk keresztul. Ketszer is kellett kenyszerpihenot tartani, mivel szembejott ket tehencsorda. Inkabb felrealltunk. Eredetileg a hegy csucsaig /Cebreiro/ akartunk eljutni, de a ket kilometerre a hegy tetejetol azt mondtak, hogy fennt mar nincs hely, igy ottmaradtunk. /jo uzleti fogas/. Kis negyagyas szoba ket ir sraccal. Este meg befestettem edesanya hajat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.