Azt gondoltam, ha megvan az Ut fele, utana mar konnyebb lesz. Tevedtem.

Ugy erzem az elso 400 km a kirandulas, es most kezdodik A zarandoklat. A vizholyagok egyre rosszabb helyen jelennek meg. Az egyiket leragasztottam, erre kinott a ragaszto alol. Meg nagyobb ragasztast tettem ra, de ez alol is elobujt. Mar nagyobb, mint ket otvenforintos. a tobbirol nem is beszelve. Ma mar kenytelen voltam kilyukasztani, mert nem fert a labam a cipobe. Igy is maradt meg par. Eleinte az esti pihenes utan elmult a labfajas. Aztan kesobb mar csak reggelre mult el. Most mar reggel is faj. DE BIRJUK.

A hangulat sem mindig felhotlen. Megviseli az embert, hogy minden nap mashol alszik... hetek ota...

De ennyit a rosszrol, ezt is csak azert, hogy tudjatok, nem egy tengerparti nyaralas ez. Ettol fuggetlenul azert jo...