Reggel ismet koran keles; koran indulas. Egyre tobb a csoport, egyre tobb a fiatal; iskolas csoportok, anyukak, apukak kisgyerekkel; es egyre tobb a szemet!
700 km-en keresztul nem volt annyi szemet az ut mellett, mint itt. Hamar Ligondeba ertunk; itt ismet osszefutottunk a japan fotossal. Azt mondta o itt alszik, es jobban tesszuk, ha mi is megallunk; nemreg erkezett, de mar legalabb 200 ember elment mellette; konnyen elofordlhat, hogy tellthaz fogad minket a kovetkezo helyen. Mi is a megallas mellett dontottunk, bar meg koradelutan volt. Sebaj, igy kimostunk, es minden meg is szaradt estere. A hazigazda azt mondta, mar csak egy szabad agya van, de a foldszinten van ket potagy, ha az nekunk megfelel. A japan szerint nagyon szerencsesek vagyunk; fent a szobaban iszonyat meleg van, nekunk meg egy kulon szoba jutott, amiben nem kell nyomorogni. Hat igen, szerencsesek vagyunk...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.