Reggel kaptunk reggelit is, es nem kellett 8-kor elhuznunk.
Fenyoerdon mentunk keresztul, itt lattam egy fakitermelo gepet, amilyet a Discovery-n. Nagyon komoly; ugy vagta gallyazta, apritotta a fakat, mintha csak fogpiszkalo lenne.
kicsit kesobb megalltunk enni. A tavolbol erdekes zarandok kozeledett. Furi volt, hogy miert a hosszunadragjara veszi a boxeret kivulre. Amint kozeledett kiderult, hogy az nem alsonadrag, hanem a hosszunadragja van lecsuszva combkozepig, es a pocset mutogatja. Na elo a bicska, jobb felni, mint megijedni. Valoszuinu nem szatir volt, mert mikor eszrevette, hogy ott ulunk a fuben, felhuzta a gatyajat, es ugy ment tovabb.
A kovetkezo templomban is volt erdekesseg: a szenteltviztarto egy oriasi kagylo volt; ekkora kagylot meg nem lattam.
Atapuercaba beerve nem kaptunk szallast; tele volt, ezert tovabb kellett mennunk. A kovetkezo falu -ami meg nem volt tul messze- egy kieso reszen volt, ezert plusz kilometereket kellett menni este is, reggel is, vissza az utig. A szallassal szerencsenk volt; olyan szobat kaptunk, amiben csak ketten voltunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.