Ez volt az elso olyan reggel, amikor nem mult el a labfajasom.
Mara rovid szakaszt terveztunk, de "eves kozben jon meg az etvagy..." Par kilometer utan mindig "bejaratodik" a labam, s hopp, mar semmi baja. Ismet szep ido, annyi eso, hogy meg az ut sem lesz vizes. Gondolom feltunt, hogy rovidulnek a napi leirasok; ez annak is koszonheto, hogy nem minden nap tortenik valami; vannak napok, amikor csak megyunk.
Estere szep szallas. Medencevel, szep kerttel. A medencet inkabb kihagyjuk, ki tudja mar hany (viz)holyag uszkalt benne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.