Ez a szallas is koran kidobos, igy hamar keltunk, s szedtuk a satorfankat. Itt is Para mindenutt.
Az erdei ut utan beertunk egy helyre, ami ugy nezett ki, mint egy ifjusagi tabor. Egy terembol allo nagy epuletek rengeteg aggyal jobbra balra. A termek utan volt egy kavezo, itt megalltunk. Olyan volt ez nekem, mint egy oazis. Vegre egy szep hely. Kiultunk a teraszra, onnan neztuk az elvonulo embereket, es hallgattuk a jobbnal jobb zeneket. Valami zenecsatorna ment a Czegenyi Erika kedvenc szamaval. Volt wifi is, de itt nem mertem irni, nehogy ugy jarjak, mint elso nap, mikor egy ora iras utan nem tudtam kitenni a netre az iromanyt.
Par faluval odebb megalltunk reggelizni egy pihenohelyen. Par tyuk vett korul minket; jottek keregetni. Nem voltak felosek; par kenyermorzsaert teljesen kozel jottek. Meg a labamra is raleptek. :)
Folytatva utunk lattunk egy elkeritett reszen ket lovat. Az egyik odajott a keriteshez, neki adtunk par almat, amit utkozben szedtunk. Tunderi volt. Delutan Melidebe erkeztunk, ahol ki volt irva, hogy a szallas felujitas miatt zarva van, ezert egy kozeli csarnokot adtak at a zarandokoknak. A csarnokban csak egy-ket kontener volt rendesen kialakitva szallasnak, de az mar tele volt erkezesunkkor, igy tobbedmagunkkal matracokat kaptunk. Most mar tudom milyen az arvizkarosultaknak. A szallas elfoglalasa utan visszamentunk meg a varosba; egy etteremben jot vacsoraztunk. Este tiz korul jott meg egy iskolas csoport; toluk sokaig nem lehetett aludni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.