Nehéz éjszaka, rövid ágy, ráadásul az is imbolyog. És innen is korán reggel kell elhúzni a csíkot. Hát ennek már sose lesz vége??
Korán, kb fél nyolckor érkeztünk Párizsba. A pályaudvaron egy felálított standnál információ. Ingyen térkép a túristáknak. Kérdik hova akarunk menni. Mondom, még nem tudom. Biztos ami biztos, adnak egy térképet. Találunk egy csomagmegőrzőt. Ide betsszük a csomagjainkat, csak a megmaradt ennivalót, fénykéőezőgépet viszünk magunkkal. IRÁNY PÁRIZS. Szó szerint arcunkra fagyott a mosoly. Ettől mi nagyon elszoktunk. Felhők, szél és HIDEG!! Muszáj lesz venni egy pulóvert. Veszünk tíz jegyet a metróra, az egész napra elég lesz, hiszen az átszálásoknál nem kell új jegyet kezelni, és ennyi metróval mindenhovayorsan el lehet jutni. Sorra vesszük a nevezetességeket: tuileriák kertje, Concord tér, Champs-Elysées /ezt puskáztam:sanzelizé:)/, Nagy Sándor híd, Opera, Napóleon sírja, invalidusok /hadtörténeti múzeum/ és természetesen az Eiffel torony. Csodaszép épületek, rengeteg ember, árusok, túristák, forgatag. Egy kicsit visszarázódunk a nagyvárosi életbe. Itt már nem érdemes körülnézés nélkül lelépni a járdáról.
Este kilenc körül visszamegyünk a vonatállomásra a csomagokért, majd RER-rel (HÉV) ki a reptéri buszhoz. Késő este érkezünk a repülőtérre. Keresünk egy félre eső zugot, majd lepihenünk. nyugis a reptéri éjszaka.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.