üzenet haza

Reggel szokasunkhoz hiven keson keltunk. Reggeli utan ugy zavartak el minket; csak ugy csattant az ajto mogottunk.

A nagy sietsegben ottmaradt a turabotunk. (majd meg irok ezekrol a botokrol) Hiaba csongettunk, nem nyitottak ki, pedig ott voltunk meg jo sokaig; volt meg idonk, mielott kinyitjak a templomot. Ezt a templomot erdemes volt megnezni. A templom egyik "uvegkalitkajaban" tartanak egy kakast. A sztorijat most nem irom le; utana lehet nezni... :) No mindegy; A bot elvesztese miatt eleg rosszul indult a nap. A delelottunkre meg az is ranyomta a belyeget, hogy egy autout mellett kellett hosszan menni. Itt rengeteg kamion ment. Integettem nekik, erre ok is visszaintegettek, meg dudaltak; jo erzes volt, csak szomoru... Folytattunk utunk...

Beertunk egy pici faluba. Delutan mindig minden kiurul, sehol senki. Leultunk egy asztalnal ebedelni. Arra jart egy kekszemu gyonyoru cica. Eloszor kicsit felos volt, aztan hamar megszeliditettem egy kis felvagottal. Eloszor odault mellem a padra, aztan fel az asztalra; raszoltam (ugylatszik itt tudnak magyarul a macskak), es viszault mellem a padra. Igy ebedeltunk. Aztan kesobb jott egy masik cica is; o felosebb volt, de mikor megerezte a kajaszagot csak felugrott az asztalra, s mar vitte is volna a kenyerunket zacskostul. szerencsere eber voltam, s elzaartam. (a kis dog ;) )

A kovetkezo szallasunk volt eddig a legjobb. No nem a kenyelem miatt, hiszen itt a padlasszobaban volt lerakva matrac; sokkal inkabb a hazigazdanak koszonhetoen.

Amikor megerkeztunk, epp mindenki az asztalnal ult. A hazigazda gyorsan csinalt nekunk is helyet, es kaptunk mi is vacsorat; desszertnek almat. Jo erzes volt; bearanyozta a napunkat.